1. rész. - Veszekedések

Sziasztok! Meg is hoztam az első részt. Remélem tetszeni fog, ha tetszik, iratkozzatok fel, és kommenteljetek!

Miután elbúcsuztam mindenkitől, elindultunk. Louis nagyon aranyos volt, az autóban beszélgetni kezdett  velem, és  már  eltervezte hogy  miket fogunk csinálni.

-Niall  elviszel  fagyizni?- kérdezte csillogó szemekkel.

-Még  nem tudom. – válaszoltam.

Hazaértünk. Haza. Nekem eddig  az árvaház volt a „haza” de most végre itthon élhetek!

-Apu megmutathatom Niallnek a szobáját? – kérdezte Marktól  aranyosan

-Mutasd drágám.

-Gyere fel  az emeletre!

Felmentünk, és  ő körbevezetett. Milyen  jól  elleszünk!

-Nézd, ez itt a te szobád.- vezetett  be a nagy szobába, ami nagyon jól nézett ki, volt egy nagy szekrény, egy ágy, egy iroasztal, laptoppal, mappákkal, és egy fiókósszekrény. Így nézett ki:

Miután leraktam a böröndöm, tovább mentünk. Megmutatta az ő szobáját.

-Ez itt az én szobám!

-Nagyon szép ez a ház! – mondtam

- Tudom!  Anyáék szobáját már láttad szóval szerintem most menj rendezkedj be!

Louis szemszöge

Niall nagyon kedves velem, aminek nagyon örülök. Bár ő már 13 éves, nagyon jól elvan velem, egy 10 évessel. Remélem hogy ha nagy leszek akkor is ilyen kedves lesz, de attól  félek hogy a barátaimmal hogy fog kijönni. Mindenesetre áthivom ma őket, és megismerkedhetnek. Niall nem tudja, hogy átjönnek, azt ondtam neki, hogy ez egy meglepetés.

       Niall szemszöge

Miközben pakoltam, előtőrtek az emlékek. Amikor Liliannal  játszottam az udvaron, és ez a kép, amit még arról a napról örökitettünk. Remélem még látni fogom őt, nagyon hiányzik.

Miután bepakoltam a szekrényembe, eszembe jutott, hogy át  kéne menjek Louishoz, mert valami meglepetést szervezett… oké. Akkor átmegyek.

-Szia Niall, már vártalak. – köszöntött Louis, de érdekes modón, a redőny le volt húzva.

-Miért van lehúzva a redőny? -  kérdezem félve, ugyanis félek a sötétben.

-MEGLEPETÉÉÉÉÉÉS! – ugrott ki három gyerek a szekrényből, én meg felsikoltottam és átfutottam a saját szobámba.

Ledöltem az ágyra, és sírtam. Nagyon megijedtem. Aztán kinyílt az ajtó. Miért nem zártam be?

-Niall ne haragudj! – jött be Louis félve

-Menj ki Louis!

-De csak akkor megyek ki, hogyha megbocsátasz!

-Meg van bocsájtva, csak menj ki!

-De N-

-Louis! MENJ KI!- kiabáltam rá. Nem egy sírós tipus, de eléggé megijedt, szóval kirohant a szobámból.

Bezártam az ajtót, és gondolkodtam. Vajon Louis most megutált?

Kimentem hozzá.

-Louis, ne haragudj hogy rád kiabáltam.

-Semmi baj bátyó, tudom hogy megijedtél. – bújt hozzám, én meg adtam neki egy nagy puszit.

-Amúgy – tőrtem meg a csendet – kik voltak akik előugrottak?

-A barátaim. Harry, Zayn, és Liam.